Saturday, September 22, 2007

A posh WHS

A Wimbledon High-ban vidáman indult az iskolaév. Az első nap ének-zene órán a lányok az isolai indulóval (school song) ismerkedtek, amikor is Chloe felállt, és bejelentette, hogy azonnal hányni fog. A tanár úr gyorsan kiküldte a WC-be, kísérőnek mellé osztotta Nonit. Noni -- akinek ez volt az első komoly felatata -- nem tudta pontosan, mi a hatásköre, úgyhogy pár perc elteltével visszaszaladt az osztályba, és jelentette, hogy Chloe már hány is. Tanár Úr: "Téged hányt le?" Noni: "Nem, a WC-be tette". Tanát Úr: "Na szaladj vissza, és mondd meg neki, hogy gratulálok (congratulate her on her aim) ... Egyébként nem gondoltam volna, hogy az iskolai induló ennyire szörnyű. Hát nem egy nagy szám, de azért ennyire..."
Megvolt az első tornaóra is. Utána németóra következett, amelybe becsörtetett az egyik párhuzamos osztály tanárnője, kezében egy fekete cipővel. "Álljon fel, akinek ebben az osztályban ilyenje van'". Hárman, köztük Noni, felálltak. "Nincs valami furcsa valakinek a cipőjével?" Amy: "Hát most érzem, hogy mintha az egyik kicsit laza lenne" Tanár: "Nézzük, hányas? Amy egyik lábán 34-es, másikon 38-as cipő. A szomszéd osztályban a párja, neki legalább feltűnt egy óra elteltével, hogy szorít a cipő.
Helyesek, nem. 11-12 éves lányok az ország leg-leg-leg középiskolájában. Szerencsére még gyerekek.
Noni első angol házi feladata "10 with an excellence" minősítést kapott. Nem véletlen. A gyerek gyönyörűen, óriási fantáziával, légiesen könnyedén ír -- és nem az anyanyelvén. A leg-leg-leg iskolában csak ő kapott excellence-t. Még hallotok róla.

Saturday, September 1, 2007

Nyári vakáció

Mindig is mondtam, hogy ha az ember két útlevélre jogosult, váltsa ki mind a kettőt. Akkor talán mindig lesz nála egy érvényes, ha utazik. No megint nem jött össze. Zsebi brit útlevele a pakolás hevében beesett a könyvespolc alá, és ott is töltötte a nyári vakációt. A magyar szerencsére velünk volt -- de akkor már hét hónapja lejárt. Azért pakoltam be, hogy Pesten majd meghosszabbítjuk. No az sem sikerült.

De kezdjük az elején: útban City airport felé, még a metrón kiderült a malőr. Papi fordul haza, majd ő megkeresi... Mama, Noni, Zsebi, két hátizsák, babakocsi, a Papi útlevele, maradnak a metrón ....London City felé, a DLR-on a legelső kocsiban élvezzük a vezető nélküli metró örömeit, amikor is telefonál Papi, nem találja az útlevelet... reméli, még eléri a gépet.
Mami két gyerekkel becsekkol. Amikor a check-in néni Zsebi lejárt útlevelét vizslatja, Mami könnyed természetességgel poénkodik .. . megemlíti azt is, hogy férjének haza kellett szaladnia valamiért, de jön mindjárt ...megdumáljuk, ha 30 perccel felszállás előtt megérkezik, még repülhet.

De mi van, ha nem ér vissza? Elrepüljek az útlevelével együtt? Szerencsére ember megjön, becsekkol, rohanunk keresztül a reptéren, ahol nincs sor, nincs tömeg, nincs cigarettafüst sem. Tiszta idill lenne, ha nem akarna valaki már megint útleveleket nézegetni a kapuban. Ezúttal is szépen mosolygunk, szerencsére megint nem veszik észre.

Zürich-ben majdnem öt órát várunk a pesti gépre. Kummogunk a gyerekváróban. A tervezett belvárosi sétára idő ugyan lenne, de két plusz útlevélvizslatással járna. Végre Pest, ahol ugyan lebukunk, de szerencsére nem toloncolnak ki minket. Igazából még meg sem szidnak, csak udvarisan megkérnek, hosszabbíttassuk meg.

Amit másnap reggel meg is kísérlünk. Kerületi okmányiroda az első állomás. Hol a gyerek születési anyakönyvi kivonata? Londonban, de nem gond, beszerezzük. Lakcímkártyája? Mi? Az nncs neki, Londonban lakik. Akkor nincs útlevél. Illetve először tessék Bajza utcában fordittatni, hitelesíttetni, magyar anyakönyvet csinaltatni -- csókolom az már megvan, amikor született, a londoni követségen kisebb vagyonért 3 hónap alatt elintézték, arra adták ki az első útlevelét ....??? hol van? Londonban. Hol lehet másolatot kérni? Ja, hát azt nem tudjuk.

Ezen a ponton irány a brit követség. A születési anyakönyvi nekik is kellett, de az nem nagy gond -- a wandsworth-i tanácstól online lekérhető. Kipostázták. Három nap múlva megkapjuk a pesti címre. Ennek örömére a brit követség négy nap alatt kiállítja az új útlevelet. Az első drámának vége. De jön a következő.