Az út simán indult. Kicsit korán, de sebaj, elvégre a pesti családi otthonba tartunk. Reggel 4-re jött a taxi, 4.40-kor már kint is voltunk Heathrow-n. Innen azonban káoszba fordult a dolog - köd még nem volt, de a becsekkoló sorok igy is egymásba értek, furcsán kanyarogtak, nem lehet látni, hol van a Swiss vége ...
Tévedésből először az Air Portugal sorba álltunk be ..azaz állt be a már ekkor hisztérikus ember, Noni, két bőrönd, babaülés és babakocsi. Zsebi izgatottan szaladgál, én utána, minden gombot, kilincset, biztonsági elválasztó szalagot, ajtót, ablakot megtapogat, szétszed, ki-és bekapcsol.
Közben a sor csigalassúsággal vánszorog. Fél hat tájt apró reménysugár -- bejelentik, hogy a 6.15-ös zürichi gépre sorakozók mostantól előnyt élveznek a becsekkolásnál.
De hogy ez mit jelent, érdeklődöm a Swiss pultnál. Furakodjunk legelőre, két gyerekkel, két bőrönddel, 4 kishátizsákkal? Swiss pultos néni határozottan rázza a fejét: maradjanak ott ahol vannak, itt mindenki a 6.15-ös Swiss gépre vár. Akkor miért jelentették be ezt a prioritás-dógot?
Ja, ne törődjön vele, ez nem az utasoknak szól, hanem a személyzetnek... hogy ne vegyék fel a genfi gépre jelentkezőket .. de az csak 9-kor megy, szóval mindenki zürich-re vár. Maradjanak csak nyugodtan.
Egy hattagú társaság azért elénk furakodik, családom stressztűrőképessége ismét a erős próba alatt ... a gép késik, de az útlevél-sornak már a legelejére ugratnak.. biztonsági ellenőrzés, igen kérem, a baba cipőjét is tessék levenni, oda bele a röntgengépbe... minden megvan? kabát-sál-sapka-cipő-mindenkinek, beszállókártya-átlátszó-nejlonzacskó a popsikenőccsel, 4 kishátizsák, cumisüveg - ja azt tessék meghúzni itt előttem - ok, de akkor legalább nézzen rám, amig kóstolok... Rohanás a gépre, öt perc múlva szállunk. Peplő, klaklia, bőröndönt, pipó, Londont, Buplest .. végre alszik.
Zürichi leszállás előtt Noni, aki kicsit meg van fázva, megkérdezi, nincs-e nálam orrcsepp. Nálam mindig, vágom rá öntudatosan, és előhúzom a 150 ml-es üvegcsét hátizsákom egyik bugyrából --jé, ezt elfelejtettem betenni az átlátszó nejlonyba. Mi ez itt még? Augusztusról ittmaradt kis tubus naptej. Oh-ó, ezt is be kellett volna tenni a nejlonyba.
Heathrow a világ legborzalmasabb reptere, különösen kisgyerekekkel utazva. A megszigoritott biztonsági ellenőrzés ártatlan utasok millióinak életét keseriti meg, miközben a célját messze nem éri el. Én két szigorúan tiltott tárgyat vittem fel a gépre, teljesen jóhiszeműen. Senki sem vette észre -- és a nagy igazság az, hogy ha valaki fel akar vinni folyadékot vagy krémet, felviszi és kész, passz. Nincs rendszer a világon, ami minden kis üveget és tubust észrevesz -- van viszont órákig tartó sorbaállás a semmiért, miközben minden normális ember depressziós lesz. Ki a lóf*nak jó ez?
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment