Wednesday, January 3, 2007

Zurich, Budapest

Valakinek meg kéne fogni a ferihegyi illetékes kezét, beültetni a zürichi gépbe, és elkalauzolni az ottani reptér gyerekvárójába .. illetékes nagyon-nagyon elszégyellné magát, és talán rájönne, hogy talán Ferihegyen is lehetne máshogy. Például nem kellene harciasan per gyerek 10 eurót követelni a nem Malév géppel utazóktól a kb tíz négyzetméteres, ennélfogva mindig túlzsúfolt váró használatáért. ... fizetendő csakis euróban, és csakis hitelkártyával .... különben mehet a gyerek a dohányfüstben úszó fő-váróba, kávézóba, pizzériába. Bravó, Malév: pontosan ezt kell csinálni, ha biztosan el akarjuk veszíteni a családostul és gyakran utazó ügyfélt.

De hogy tovább morogjak, a dohányfüst a budapesi éttermekben, ha lehet, még rosszabb, mert ott tönkreteszi az egész estét. A kaját, a hangulatot, a tüdőt, a ruhát. Megkockáztatom, hogy Zsebi is a vágni-lehet füsttől bokrosodott meg annyira, hogy nyomban feldöntötte a kabát és kalaptartót a Centrálban ... De komolyan, miért hagyja a társadalom nagyobbik fele, hogy a füstölő kisebbség folyamatosan mérgezze? Pár év múlva, remélem, vége lesz ennek is -- de ha nem, Isten bizony hazatelepülök és addig nem nyugszom, amíg be nem tiltják a dohányzást a magyar éttermekben.

Skóciában, Írországban, Norvégiában is nagy rinyálás volt, mielőtt bevezették a cigaretta-tilalmat, mondták, hogy tönkremennek a pubok, meg minden. Most meg bezzeg 2 évvel később kiderült, hogy jobban megy nekik, mint valaha. A pub jó hangulatú családi étkezések szinhelye lett, viszik a gyereket, a nagymamát: a dohányzási tilalom pozitiv szociális változásokat indított be, nem is beszélve a jó levegőről és az Irországban már mérhető javuló egészségügyi adatokból ... Angliában áprilistól sincs füst sehol, hivatalosan sem -- de már az elmúlt tíz évben sem volt vészes.

Történt azért jó is Pesten -- a Széchenyi fürdőben kint a szabadban bugyogni és örvényleni késő délutánból esti sötétségbe olvadva .. egy óra a műjégen, ahol iskolaidőben szinte üres az egész pálya ... hát az csúcs volt. És a Bagolyvár szerencsére nem volt nagyon füstös ..igaz du 5-re mentünk. És Nene, tele virágzó jókedvvel és töretlen optimizmussal -- annak ellenére, hogy három éve nemigen állt a lábára. Mindig van mit tőle tanulni.

No comments: