Alice and Max

Alice-el mindig nagyokat dumálunk. Évek óta jóban vagyunk, pár évvel ezelőtt néhány hónapig közvetlenül egymás mellett dolgoztunk. Alice akkortájt ment férjhez. Izgatottan készülődött, mindent elmesélt. Igazi, mindent legyőző nagy szerelem volt. Még a kötözködő, halálosan idegesítő anyóst is könnyen leszerelték, együtt, ketten, egyszer a fülem hallatára, nagyon szimpatikusan csinálták.

Két év múlva megszületett az első gyerek, Daisy --szinte egyszerre az én Zsebimmel. Terhesen már nem egy légtérben dolgoztunk, de sokszor összefutottunk a liftben, meg a folyosón -- és jókat dumáltunk a születendő babákról.

Amikor visszajöttünk dolgozni, megint egy helyen dolgoztunk -- igaz, más ritmusban, de azért gyakran egybeesett a beosztásunk. Alice imádta az anya-szerepet - csak 50%-ban jött vissza dolgozni, ami nálunk azt jelenti, hogy két nap dolgozott, hatot szabad volt, és igy tovább - baba mellett teljesen ideális.

Alice márciusban izgatottan újságolta, hogy ismét gyereket vár. Minden tökéletesen alakult az életében -- a ház kicsi volt, úgyhogy Londonból kiköltöztek vidékre, Oxford mellé, egy kisvárosba.. "Szép, nagy, teljesen új a ház, jó a levegő, isteni lesz a gyerekeknek," mondta. "Én meg jó darabig nem jövök vissza dolgozni."

Alice ki akarta venni a teljes szülési szabadságot, ami Angliában egy év.. Utána pedig azon gondolkozott, hogy felmond, és pár évig, amíg a gyerekek kicsik, otthon marad velük. "Aztán majd keresek valamit," mondta kedvesen, szépen ívelő karrierjével mit sem törődve.

Alice második babájának Karácsony napján leállt a szive, két héttel azelőtt, hogy meg kellett volna születnie. Alice-nek meg kellett szülnie a halott fiú-babát. És el kellett temetnie. És még a temetés napjén is fejnie kellett a tejet.

Alice önmaga árnyéka -pár nap alatt tíz évet öregedett. Shellshocked, nem találok rá jó magyar megfelelőt. Borzalmasan szenved. Pokoli, amin keresztül kell mennie.

Van azonban valami mélységesen szép dolog ebben a tragédiában. A szülők azt kérték a barátoktól, kollegáktól és a családtól: azt a pénzt, amit virágra költenének, küldjék el inkább egy jótékonysági szervezetnek, ami gyakorlati és lelki segélyt nyújt a halva született babák családjának.

A kör e-mailban ott az internet cim. Rakattintva ott az adakozási napló: ki, mikor, mennyit adott, lehet persze névtelennek maradni. Megható, rövid személyes üzenetek az összegek mellett. Egy perc alatt mi is beszállunk a sorba: Thinking about you, írja Noni, egyszerűen, és már megy is a pénz, amihez a renszer azonnal hozzáteszi az adóvisszatérítést. .

Kevés dolog van, amit úgy-ahogy-van transzportálnék Magyarországra innen, ez az egyik. Ha történik valami borzalom, bele lehet temetkezni a sokkba, a keserűségbe és a gyászba - nincs ebben semmi természet-ellenes.

De lehet mellette pénzt is gyűjteni valami jóra és hasznosra. Igazán könnyű, ha megvan a dolog két egérkattintéssal elérhető és elintézhető rendszere.

Max Thomas eddig 2,090 fontot gyűjtött a szervezet számlájára. Kisbaba, aki nem tudott megszületni, de így mégiscsak képes valami jóval megérinteni mások, teljesen ismeretlen emberek, életét.